Új jelszó kérése

Hírlevél

Látogató számláló

0
6
0
1
7
2
7

Termékajánló

Légtechnikai Kisokos

 

Párásodnak a szobáim ablakai, penészedik a fal, mit tegyek?

A magas belső páratartalom amellett hogy rossz belső levegőminőséget okoz, a relatív hideg felületeken páralecsapódást eredményez. Ilyen pl.: a nyílászárók belső felülete, illetve a rosszul hőszigetelt falsarkok is. A páralecsapódás további következménye a penészesedés és a gombásodás. A fenti problémán hatékony higroszabályozású szellőzési rendszer alkalmazásával segíthet, amely páratartalom függő légbevezetésből és légelvezetésből áll. Bővebb információt a honlapon találhat.

 

Központi elszívás

Az épület kiszolgáló illetve egyéb helyiségeinek a légelvezetése egy ventilátor segítségével történik, amely ventilátor elhelyezése típustól függően lehet épületen belüli, vagy épületen kívüli.

 

Légbevezetés

A levegõ bevezetése szabad térbõl egy zárt térbe (szoba), légbevezetõ elem segítségével.

 

Légelvezetés

A levegõ közvetett vagy közvetlen elvezetése egy zárt térbõl (fürdõ) a szabad térbe, légelvezetõ elem segítségével.

 

Léghozam

Egy számítható és/vagy mérhető érték, amely megmutatja, hogy mennyi levegő áramlik át egy adott keresztmetszeten (m3) egy idõintervallum (h) alatt, egy adott nyomáskülönbség hatására. Mértékegysége (m3/h), jele (V).

 

Komfortérzet

Olyan fizikai jellegű tényezők, amelyek a közérzet egy részét érintik. Ilyenek például: a fokozott hő-, huzat-, fény-, rezgés-, és zajhatások.

Az épületgépészet feladata, hogy biztosítsa az épület használói számára a komfortérzetet, ivóvizet, a keletkező szennyvíz elvezetését, a megfelelő hőmérsékletet, a megfelelő minőségű és paraméterű levegőt.

 

Huzat

Huzat a hétköznapi nyelvben egy épületben két nyílás (ajtó vagy ablak) szembenyitásakor keletkező fuvallat. A műszaki használatban az a nyomáskülönbség, ami egy kéményben mérhető. Ez a nyomáskülönbség működteti a kéményt: létrehozza azt a légáramot, ami a kémény alján lévő berendezés (tűzhely,kályha, kemence, kazán, stb.) számára a kellő légáramot biztosítani tudja.

 

Gravitációs szellőzés

A friss levegő nyílászárókon vagy légbevezető nyílásokon kerűl az épületbe, a nedves elhasznált levegő pedig gravitációs szellőző kürtőn keresztűl távozik a szabadba. A szellőzés folyamata tisztán a természet erejét hasznosítja, nincsen szükség gépi szellőztető berendezésre, így energiafelhasználás sincsen.

 

Természetes szellőzés:

A helyiség természetes légcseréje, amit a levegő hőmérsékletkülönbsége illetve a szélerő hoz létre. Megoldásai: szellőzés réseken, ablakokon át, szellőzőaknákon, tetőfelépítményen keresztül.


Gépi szellőzés:

A helyiség szennyezett levegőjének eltávolítása, tiszta levegővel való
pótlása. Történhet szakaszosan vagy folyamatosan. A mesterséges szellőztetést
ellenőrzötten ventillátoros berendezésekkel oldják meg, velük szemben követelmény, hogy ne okozzon huzatot és kellemetlen zajt.

 

Háztartási ventilátorok

A megkülönböztetés azért fontos, mert a háztartási célra gyártott berendezések már kijelölnek egy sereg paramétert, amelyet a gyártó feltételez. E gépek szinte kizárólag váltóáramú egyfázisú hálózatról üzemelnek, s jellemzőjük általában a kivitel szépségére való törekvés, az olcsóbb, nagyszériás gyártás és a minőségi alkuk jelenléte.

Ventilátorok- wikipédia szócikk



Axiális ventilátorok

Ezek a „propelleres” ventilátorok. Jellemzőjük a nagy légszállítás, a kis nyomásemelés. Általános térszellőztetésre rövid és kis ellenállású csővezetékrendszerekhez valók.
A legegyszerűbb, legrégebbi és a legjobban ismert ventilátortípus. Sok szakember jellemzi ezt úgy, hogy „ha egy szemétlapátot egy motortengelyen forgatunk, máris kész a ventilátor”. E megfogalmazás igaz abból a szempontból, hogy a levegőszállítás ekkor is létrejön, s igaz sajnos úgy is, hogy e tanácsot sokan szó szerint értelmezik, s ilyen igénnyel gyártják típusaikat.Jó hatásfokú, csendes, igényes axiális típuscsaládot csak alapos tervezés és kísérletezés alapján lehet „sorozatgyártásban” előállítani. Az axiális ventilátoroknak a teljes jelleggörbe tartománya nem használható, mert nagy fojtás esetén az áramlás úgymond leválik a járókerék-lapátokról, ami azt jelenti, hogy a lapátok mögött óriási örvények keletkeznek, s a jelleggörbe visszaesik, bizonytalanná válik, a ventilátor zaja mélyebb tónusú, a légáramlás egyenetlen, pumpáló lesz. Ez ugyanaz a jelenség, mint mikor a vitorláshajó vitorláját „kreutzolásnál” túlhúzzuk, vagy mikor landolásnál a túl meredekre vett orrú repülő „átesik”. Axiális gépeknél tehát a várható munkapont megfelelő helyét a jelleggörbén ellenőrizni kell.



Radiális ventilátorok

A lapátozáshoz itt a tengely irányából érkezik az áramlás, de sugárirányban elfordulva halad át a lapátok között. Sokszor centrifugális ventilátornak nevezzük őket. Lehetnek csigaházas kivitelűek, csatorna-, cső- vagy tetőventilátorok, „mókuskerekes” vagy hagyományos járókerékkel szereltek. Ezek nagy nyomást, arányaiban kisebb mennyiséget és stabil, terhelhető jelleggörbét szolgáltatnak. Ezért ezek nagy ellenállású rendszereknél, hosszú csővezetékeknél, kürtőknél kerülnek alkalmazásra. Zajuk általában kisebb, széles spektrumú, kevésbé zavaró jellegű. Mechanikai rezgések keltésére azonban szinte mindig számíthatunk, így rögzítésükre külön gondot kell fordítani.



Radiális csőventilátorok

Az egyébként „kézműves” egyediségnek örvendő professzionális szellőzéstechnika egyetlen nagy sorozatban gyártott géptípusáról van szó. Na100 és Na315 között, kb. 1500 m3/h légszállításig majdnem minden gyártó katalógusában szerepelnek. Egy-egy gyártmány-méretsor Na500 mm-ig és kb. 7000 m3/h-ig terjed, a nagy méreteknél azonban a gyártott darabszámok igen alacsonyak. A standard típusoknál a nagy darabszám következtében az egész világon 3-4 alkatrészgyártó határozza meg a termelést.
Egy csőventilátor két fő részből áll. A külső forgórészes motor és a vele egységet képező járókerék az érték 90%-át kitevő fő elem, míg a két félhéjból álló „értéktelen” ház határozza meg a gépészeti paraméterek 90%-át.

Félaxiális ventilátorok

Az idegen szaknyelv sokszor különbséget tesz félaxiális és „félradiális” (diagonális) ventilátor között. A lényege az, hogy ezek az axiális és radiális típusok közötti átmenetet képezik, átlagosan nagy nyomást létesítenek, átlagosan nagy mennyiséget szállítanak, a főáramlás a ventilátorban határozott, de kismértékű iránytörést szenved.

 

Szellőztető berendezés feladata:

Légszennyeződés megengedhetetlen szint alatt tartása, légcsere biztosítása.

Szellőztető-légfűtő berendezés feladata:

A szellőztetés mellett a téli hőveszteség teljes vagy részleges pótlása.



Szellőztető-léghűtő berendezés feladata:

A szellőztetés mellett a nyári hőterhelés teljes vagy részleges pótlása.



Szellőztető légfűtő-hűtő berendezés feladata:

A szellőztetés mellett a téli hőveszteség illetve a nyári hőterhelés teljes vagy részleges pótlása.



Ködtelenítő berendezés feladata:

A párolgó felületeken keletkező köd elterjedésének megakadályozása.



Klímaberendezés feladata:

A szellőztetés mellett a helyiség hőmérséklet és páratartalom bizonyos határok között tartása az egész év folyamán.